A szĂĄrazsĂĄg, mint ĂĄrtalmas tĂ©nyezĆ, Ă©s milyen Ă©tel segĂt ellene
A kĂnai orvoslĂĄsban fontosak az Ă©lĆkörnyezeti ĂĄrtalmak. A környezet, melyben az ember Ă©l hol hidegebb, hol melegebb, hol nedvesebb, hol szĂĄrazabb â Ă©s mindez az Ă©vszakok termĂ©szetes ĂŒtemĂ©ben vĂĄltozik.
Ărtalmas hatĂĄsnak szĂĄmĂt pĂ©ldĂĄul, ha az Ă©vszakhoz kĂ©pest melegebb vagy hidegebb van, vagy ha Ă©vszakhoz egyĂĄltalĂĄn nem illĆ ĂĄllapotok uralkodnak. Ilyenkor az emberi szervezet nehezebben alkalmazkodik Ă©s szĂĄmos betegsĂ©g alakulhat ki, melyeknek tĂŒnetei az azokat kivĂĄltĂł ĂĄrtalmas tĂ©nyezĆ jellegzetessĂ©geit mutatjĂĄk.
PĂ©ldĂĄul, ha a szĂĄrazsĂĄg az ĂĄrtĂł tĂ©nyezĆ, akkor szĂĄrazsĂĄgtĂŒnetek lesznek: orrdugulĂĄs, szĂĄraz köhögĂ©s, szemszĂĄrazsĂĄg, szĂĄjszĂĄrazsĂĄg, torokszĂĄrazsĂĄg stb.
A szĂĄrazsĂĄg Ă©vszaka a nyĂĄr vĂ©ge, az Ćsz eleje: minden szĂĄraz Ă©s tikkadt a hosszas kĂĄnikula utĂĄn.
Fontos tehĂĄt, a megfelelĆ folyadĂ©kpĂłtlĂĄson tĂșlmenĆen, hogy nedvesĂtĆ hatĂĄsĂș Ă©teleket fogyasszunk.
A kĂnai orvoslĂĄs szerint a savanyĂș ĂzƱ Ă©telek serkentik a testnedvek termelĆdĂ©sĂ©t Ă©s enyhĂtik a szĂĄrazsĂĄgtĂŒneteket, ilyenek a: paradicsom, a faeper, az alma, a szeder, a som, a galagonya stb.
A körte kĂŒlönösen jĂłl pĂłtolja a testnedveket a kĂnai orvoslĂĄs szerint. A makacs szĂĄraz köhögĂ©sre adott mĂ©zes körtelevest kĂnĂĄban sokan fogyasztjĂĄk Ćsszel.
A kĂnai konyhĂĄban Ă©s gyĂłgyĂĄszatban egyarĂĄnt hasznĂĄlt gyĂłgynövĂ©nyek közĂŒl kivĂĄlĂłan tĂĄmogatjĂĄk a testnedveket: a lĂłtuszgyökĂ©r (lian ou èČè), a kĂnai jamsz (shan yao ć±±èŻ), a szezĂĄmmag (zhi ma èéș»), a fehĂ©r fafĂŒlgomba (yin er é¶èł) Ă©s a pĂ©zsmaliliom hagymĂĄja (bai he çŸć).
Fogyasszunk a nagy szĂĄrazsĂĄg idejĂ©n több savanykĂĄsan, zamatosan Ă©des zöldsĂ©get, gyĂŒmölcsöt!