top of page

A szĂĄrazsĂĄg, mint ĂĄrtalmas tĂ©nyezƑ, Ă©s milyen Ă©tel segĂ­t ellene

A kĂ­nai orvoslĂĄsban fontosak az Ă©lƑkörnyezeti ĂĄrtalmak. A környezet, melyben az ember Ă©l hol hidegebb, hol melegebb, hol nedvesebb, hol szĂĄrazabb – Ă©s mindez az Ă©vszakok termĂ©szetes ĂŒtemĂ©ben vĂĄltozik.

Ártalmas hatĂĄsnak szĂĄmĂ­t pĂ©ldĂĄul, ha az Ă©vszakhoz kĂ©pest melegebb vagy hidegebb van, vagy ha Ă©vszakhoz egyĂĄltalĂĄn nem illƑ ĂĄllapotok uralkodnak. Ilyenkor az emberi szervezet nehezebben alkalmazkodik Ă©s szĂĄmos betegsĂ©g alakulhat ki, melyeknek tĂŒnetei az azokat kivĂĄltĂł ĂĄrtalmas tĂ©nyezƑ jellegzetessĂ©geit mutatjĂĄk.


PĂ©ldĂĄul, ha a szĂĄrazsĂĄg az ĂĄrtĂł tĂ©nyezƑ, akkor szĂĄrazsĂĄgtĂŒnetek lesznek: orrdugulĂĄs, szĂĄraz köhögĂ©s, szemszĂĄrazsĂĄg, szĂĄjszĂĄrazsĂĄg, torokszĂĄrazsĂĄg stb.


A szĂĄrazsĂĄg Ă©vszaka a nyĂĄr vĂ©ge, az Ƒsz eleje: minden szĂĄraz Ă©s tikkadt a hosszas kĂĄnikula utĂĄn.


Fontos tehĂĄt, a megfelelƑ folyadĂ©kpĂłtlĂĄson tĂșlmenƑen, hogy nedvesĂ­tƑ hatĂĄsĂș Ă©teleket fogyasszunk.


A kĂ­nai orvoslĂĄs szerint a savanyĂș Ă­zƱ Ă©telek serkentik a testnedvek termelƑdĂ©sĂ©t Ă©s enyhĂ­tik a szĂĄrazsĂĄgtĂŒneteket, ilyenek a: paradicsom, a faeper, az alma, a szeder, a som, a galagonya stb.


A körte kĂŒlönösen jĂłl pĂłtolja a testnedveket a kĂ­nai orvoslĂĄs szerint. A makacs szĂĄraz köhögĂ©sre adott mĂ©zes körtelevest kĂ­nĂĄban sokan fogyasztjĂĄk Ƒsszel.


A kĂ­nai konyhĂĄban Ă©s gyĂłgyĂĄszatban egyarĂĄnt hasznĂĄlt gyĂłgynövĂ©nyek közĂŒl kivĂĄlĂłan tĂĄmogatjĂĄk a testnedveket: a lĂłtuszgyökĂ©r (lian ou èŽČ藕), a kĂ­nai jamsz (shan yao ć±±èŻ), a szezĂĄmmag (zhi ma 芝éș»), a fehĂ©r fafĂŒlgomba (yin er é“¶è€ł) Ă©s a pĂ©zsmaliliom hagymĂĄja (bai he ç™Ÿćˆ).


Fogyasszunk a nagy szĂĄrazsĂĄg idejĂ©n több savanykĂĄsan, zamatosan Ă©des zöldsĂ©get, gyĂŒmölcsöt!

bottom of page